Furmint Horse

Kéknyelű

a Kéknyelű : ablak Badacsonyra

2019. január 07. - Simon Veronika

 

keknyelu_10.JPG

25 éves lett a badacsonyi Istvándy Pincészet. A család ez alkalomból szeretett volna együtt ünnepelni a baráti körrel. Társadalmi felelősségvállalás kapcsán, a baráti ünneplés kiegészült egy szakmai kerekasztal beszélgetéssel.

keknyelu_08.JPG

Az első Kéknyelű ízlelő Kóstoló így július 04-én délelőtt lett megrendezve, a helyi borász barátokkal, kollégákkal, boros újságírókkal és pár nemzetközi szinten is jegyzett borszakértővel.  

keknyelu_09.JPG

Istvándy Gergő a pincészet vezetője köszöntötte a vendégeket. A közel 30 kéknyelű bort a borászok személyesen hozták magukkal. A cél az volt, hogy egy vakkóstolón keresztül véleményt formáljanak, megismerjék egymás borait, nyitottak legyenek egy közös munkára. Szeretnék elérni ugyanis, hogy egy egységes kép, egységes stílus alakuljon ki a badacsonyi kéknyelű számára.  

 

Gergő bemutatta Horkay Andrást, Magyarország egyik legismertebb borszakértőjét, aki többek között a CEWI boriskola egyik alapítója, és amúgy révfülöpi gyökerekkel rendelkezik. András azt látja, hogy a világban kezdenek elfordulni a nagy ismert nemzetközi szőlőfajtáktól, és egyre jobban kíváncsiak az un.  autokton fajtákra, amiből körülbelül 40 pár darab létezik a világban, közéjük tartozik a badacsonyi kéknyelű is. De ahhoz, hogy eladható legyen a bor, mint mondotta, szükség van identitásra, amivel ki tudjuk emelni mind a szőlőfajta, mind Badacsony, komoly ásványos, minerális karakterét.

keknyelu_07.JPG

Pár mondatban felvázolták az origó kóstoló lényegét, ez jó pár résztvevőnek újdonság volt. Megnehezítette a kezdeteket, hogy nem volt kiindulási alapunk, egy iránymutató bor, amihez tudtunk volna viszonyítani. 10 tételenként, asztalonként megbeszéltük a tapasztalatokat így már egyre jobban felszínre került a kollektív tudatalatti.

A végére tisztán és jól láthatóan kialakult, amit szerettek volna elérni ezzel kóstolóval, melyek azok a kéknyelű borok, amelyek a jövőben viszonyítási alapot jelentenek. A következő origó kóstoló témája is szépen körvonalazódott, mégpedig a hordós érlelésű, komoly potenciával rendelkező kéknyelűk egységes stílusának a megtalálása. Addig is örüljünk és ismerkedjünk a legnépszerűbbnek tartott tételekkel.

Folly Arbarétum 2017., Skizo 2017, Szabó Pince 2017., Szászi 2017., Sipos Pince 2016., Fölföldi 2016., Istvándy 2016, Istvándy 2015., Csendes 2013.,Laposa 2016. Villa Tolnay 2013.

 keknyelu_06.JPG

Cabrio barkaszon kirándultunk egyet a szomszédos Tóti-, és Golgota – völgybe, egy lelkes utazó és futó is velünk tartott, Panna, a Gergő korosodó, szép magyar vizslája. Valamint végig kísért bennünket a csodálatos kilátás a Balatonra, amit változatos szőlős dombokon keresztül láthattunk. Lenyűgöző látvány és érzés egyszerre.

keknyelu_05_1.JPG

keknyelu_01.JPG

Gergő mesélt a borvidékkel kapcsolatos, megvalósításra váró terveikről, mint a közös palack, közös beszerzés, közös gazdasági kooperálás, közösségi vinotéka létrehozása, minőségi borturizmus jegyében. Szép számmal akad tennivaló!  De vannak hozzá tenni akaró, nyitott, világot látott borászok, szakemberek is, és ami nagyon fontos, egy felülmúlhatatlan környezet párosul mindehhez, ami hozzásegíthet a megvalósuláshoz.

keknyelo_03.JPG

Hazafelé tartva tettünk egy kitérőt a Ligetbe is. Ez az új Istvándy rendezvény helyszín. Vintage stílus, esküvőkre, koncertekre kiváló. Többek között már az Istvándy Gastro Weekend koncertjét is itt rendezték meg. Romantikus elemekkel, ízlésesen kialakított nagy terület, ami régen legelő volt. Az állatok esőbeállójából kialakított színpad, patak, híd, csobogó, kulturált mosdók várják a vendégeket. Helyszínről láthatjuk a szomszédos Szent György-hegyet, Csobáncot, Badacsonyt, Tóti-hegyet. Ha a saját esküvőmet szervezném, már biztosan lefoglaltam volna itt egy időpontot!

keknyelu_12.JPG

Délután a birtok parkjának két oldalán lett felállítva a borászok hosszú standja. Hangulatelemként az egyik sarokban zenész, a másikban látványelemként a barkasz volt látható. Néhány lépéssel odébb egy nyitott szimpózium alakult a következő résztvevőkkel: Horkay András, Ercsei Dániel, Istvándy Gergő. Hozzájuk csatlakozott még Földi Bálint és Kassai Piroska, akik a fajtáról, borvidékről, kőzetről, és a „terroirról” beszélgettek. Aki eljött, boros pohárral a kezében, barátokkal, akár padra, akár plédre heveredve, kellemes zenehallgatás mellett, érdekes információkat, újdonságokat hallhatott minderről.

keknyelu_11.JPG

Ez van amikor a kellemeset és a hasznosat összekötik, avagy a lenyűgöző panoráma és az intelligencia találkozása.

Jövőre ugyanitt, reméljük akkor már sokkal nagyobb népszerűségnek fog örvendezni a rendezvény.

 

Átlényegülés

Átlényegülés

"Látva a kíméletlenséget az ellenségek szemében, kik húsát marják, velejéig hatolnak, gyorsan rájön, hogy itt a hordó fogságában, egyedül lesz kénytelen megvívni, élete legnagyobb csatáját."

Végre felcsillant a sokat várt fénysugár.  

Megmenekültem! - éljenez a kis szőlőszem. De gyorsan lecsitul a lelkesedése, amikor rádöbben, hogy ez nem a megváltást jelentő fény, csupán csak a bestiák győzelmi tábortüze.    
- Miért vagyok itt bezárva, egyedül a sötétben? És hova tűnt édesanyám? Kinek könnyei, a felhők által, enyhülést hoztak forró természetemre. Hol van jó atyám, a borosgazda? Kinek magjából életre keltem. Ki apai szigorral rendezte soromat, gerincet és tartást adva, kemény kézzel, megszegette tagomat. Hol vannak a barátaim? Kikkel, mint táltos paripák, eszeveszett szilajsággal, szárba szökkentünk? És hol van a Napsugár? Az én édes Napsugaram! Kinek buja mosolyától, dobbant rügyre szívem. Becézgetéseitől dagadt lelkemben hiú cukorfokom. És miért vérzek? Nem értek én semmit! Én nem ezt akartam!

Valaki szabadítson már ki! - De lassan megérti a szőlőszem, hogy felesleges kiáltania, mert senki nem hallja szavát. Látva a kíméletlenséget az ellenségek szemében, kik húsát marják, velejéig hatolnak, gyorsan rájön, hogy itt a hordó fogságában, egyedül lesz kénytelen megvívni, élete legnagyobb csatáját. Az ifjú titán harcba száll, hogy megvédje, a korona égkövét, a cukrot. A savak pedig eltökélten felsorakoztak a továbbörökítés zászlaja alá. A hordó vastag dongáin kiszűrődő moraj, jelzi, hogy elkezdődött a küzdelem. A gyümölcsszem bátran és kitartóan küzd. De az elnyúló harc során, rohamosan lecsökken cukorfoka. A bestiák egyre gyakrabban égetnek, és hoznak létre valami új ismeretlen anyagot belőle.

A végső összecsapáshoz összeszedi minden erejét. Régen kemény földrétegeket tudott áttörni, szikla szirteket mozgatott meg, egy egész kolóniát hajtott akarata alá, de hiába egykori nagysága, kitörése csupán arra volt most elég, hogy betörve fejét, kilökje a hordó dugóját a földre.Ezzel a csata sorsa eldőlt. Mindene odaveszett. Megsemmisült, mielőtt bármi érdemlegeset alkothatott volna. Összeroncsolt testtel, utolsó csepp vérével, felajánlja koronáját az égi Patrónának. Feladva ez által minden álmát, és reményét. Míg, eszméletlen állapotban hull teste a hordó fenekére, fejében bevillan egy kép, ahogy kiviszik őt a domboldalra, visszaaggatják a szőlőtőkékre, és ő olyan magasra nő, hogy a napsugár hajzuhatagát tudja simogatni. Mert tudja, halhatatlan, csak a Napsugárral együtt lehet. Mindeközben pedig, pár perces síri csönddel rója le a pince a tiszteletét, a kitartó hősies küzdelméért. 

Boros gazda meghajolva nagysága előtt, felveszi, a földre leesett dugót. Elégedetten nyugtázza, az erjedés tökéletes lezajlását. Fogta a megrázkódtatásokban kimerült, alvó újszülöttet, megtisztította, elrendezgette, és elkészítette a gazdag aromákkal kibélelt, kényelmes, új lakhelyét. Majd dédelgetve ébreszteni kezdte:   

- Tudod fiam a férfi ego, olyan, mint a szőlő cukorfoka. Az ígéretes szőlő, magas cukorral jár, de önmagában ez kevés. Megérett állapotában, ki kell húzni a lába alól a biztonságos talajt, kényszerhelyzetbe szorítani, és összezárni a számára vereséget jelentő savakkal. Az élethelyzet préseli ki belőle a szükséges alázatot, mert aki nem képes elviselni a vereséget, nem érdemli meg a győzelmet sem.

- Vajon a véletlen műve csupán, hogy a szőlő számára, a fogságot és átalakulást jelentő hordó, és a férfi számára a hűséget és kitartást jelképező gyűrű, valamint az anyaméh, alakja azonos? - kérdezte a borosgazda.

- Most, hogy már feladtad az egódat, képessé váltál, az embernek az életét szolgálni és jobbá tenni. Gazdagíthatod őket szép emlékekkel, beszélgetéssekkel. Hívó szó leszel. Elismerésben és megbecsülésben lesz részed.    

És ekkor az értelem szikrája fényt gyújtott az újbor elméjében. - Már világos! - kiáltott fel örömében. Ezek szerint, akikről azt gondolta, életére törnek a hordóban, csupán a segítségei voltak. A sav hűséges társa, aki bor formában örökíti tovább az ő génjeit. Az igazi ellenség ott lakozott végig magában. Saját korlátait kellett maradéktalanul lebontania. A vereségnek hitt csata, csupán a küldetéséhez szükséges önfeláldozás volt.  - Így már mindjárt más! - Máris büszkén tekintett saját magára, tetteire, és mérhetetlen hálával, szeretteire. Lelkesedni kezdett előtte álló jó pár évtől, amikor is, csiszolgathatja elméjét, finomíthatja stílusát, és összesimulhat teljesen a savakkal.

Ezzel a gondolattal, no meg az újult erejével, boldogan vette is magát bele a hordóba, ahol még sok szorgos munka várt rá.

Szunyókálás közben, jól ismert forróság járta át testét. Olyan volt, mint kinn a természetben a napsugár melege. Óriási tapsvihar ütötte meg fülét, ami miatt kénytelen volt kinyitni a szemét.  Látja, hogy a napsugár nem álom, tényleg őt cirógatja hajkoronájával. Így a fényében fürödve, az átlátszó pohár falán keresztül, ő ezer csillogással kápráztatja el, a körülötte álló sok embert.  

De mi ez a tömeg? Miért vagyok én, a dobogófokára állítva? Mit ünnepelnek? Nem értem! Mi az a gyönyörű, fényes tábla ott, mit írnak rá?  Mindenki tekintete most egy férfire irányul, aki beleégeti az ő nevét, 98 ponttal, a hallhatatlan borok névsorába! 

Micsoda dicsőség! Végül csak sikerült maradandó értéket alkotnia az emberiség javára! - érzékenyült el a bölcs óbor.   Megértve már a világ rendjét, mérhetetlen boldogsággal, a torkokon keresztül, folyik immár bele az örökkévalóság tengerébe.

Neve pedig örökre fennmarad az idők végezetéig.     

Vajon a véletlen műve csupán, ahol az „agy” szerepel, mind az ország formájában, mind a nevében, ott az egyik legnagyobb államférfi, egykoron, egy asszony kegyelmébe ajánlja fel az ország koronáját? Ugyanezen a helyen élnek a legtüzesebb asszonyok, a legnemesebb férfiakkal, és itt teremnek a legfinomabb borok. - elmélkedik hangosan a jó Isten, a jó öreg borosgazda.    Édes hazám, én így szeretlek!   

 

Holt borok társasága

A jövő számára készítünk borokat, de amikor kóstolunk, a múltba tekinthetünk vissza.

 

Vannak olyan régi magyar szőlőfajták, amikre már csak a fajtagyűjteményekben bukkanhatunk rá, vagy sajnos még ott sem. Viszont vannak olyanok, akik túlélők! Igen! Azok, akik nem váltak a mérhetetlen pusztítás martalékává, hanem győztek és most itt vannak a szőlősoraink között - a pincéinkben a palackjainkban - és örömmel hirdetik az életet! 

Egy ünnepség keretében szeretnénk adózni eme szőlőfajtáknak és boroknak!  

 

 

A 18. század végén kegyetlen Heródes módjára pusztított végig a filoxérajárvány nemcsak a magyar szőlőfajtákon, de egész Európán is - óriási és visszaállíthatatlan károkat okozva, végleg átrendezve ezzel a  világ szőlőtérképét.

Ó bakator, bakatorom!

Ha te és társaid tiszteletére én ünnepséget rendeznék, azt csakis olyan helyen tudnám elképzelni, ami a vitézségről árulkodik. Aminek minden egyes porcikája  tűzzel, diadallal, lovagiassággal és dicsőséggel van átitatva.Tenném ezt akkor, mikor a természet élete teljében van, megállíthatatlan energia buzog az ereiben. És végül adnék neked egy elegáns, fennkölt palástot! Valahogy így képzelem. 

 A tanúhegyek, azért tanúhegyek mert elveszett, régi időkről tanúskodnak, akkor túlélő szőlőfajtákat joggal címkézhetnénk fel  " tanúszőlőfajtáknak".Ők a termőhely hangjai is egyben.

De hiszen pont ez a címe a Bencze Családi Birtok által elindított borkóstoló sorozatnak is! A természethű tételeket Kiss O'Shea Dániel séf izgalmas kóstolómenüje, valamint bakelit lemezek kísérik. Ezek a dolgok engem borzasztóan érdekelnek! Persze, mikor szeretnék rá jelentkezni? A leges-legutolsó héten, két nappal a rendezvény előtt. Teltház miatt sajnos nem kaptunk már jegyeket. Így péntek délután jobb híján,beültünk egy Káli-medencei településen lévő étterembe vacsorázni. Még talán az étterem számítógépes rendszerébe sem került fel a rendelésünk, amikor a párom telefonja megcsörrent. Egy kedves hölgy tájékoztatott bennünket, hogy épp most mondta le 2 fő a részvételét a "Termőhely hangjai # 3." - eseményen, ezért számunkra mégiscsak adott a lehetőség részt venni rajta. Erre nem voltam felkészülve! Végképp lemondtam róla, hiszen előtte körülbelül egy órával érdeklődtünk és kaptunk nemleges választ. Röpke egyeztetés után a dupla vacsora mellett döntöttünk. Ha már lúd, legyen kövér! Sietősen elfogyasztottuk az első vacsoránkat és igyekeztünk időben érkezni a kóstolóra. 

71-es főútról a Szent György-hegy gyönyörű, déli oldalát láthatjuk, a Lengyel kápolnával, az Oroszlános forrással és takarosan  rendbe hozott présházakkal, pincészetekkel együtt.

A hegy a Tapolcai tanúhegyek egyik oszlopos, vagy inkább "púpos" tagja. Két oldalról patak öleli át, oldalán nemcsak a szőlősorok végtelen zuhataga, hanem többek között a megkövesedett bazaltorgonák és a sárkánylik is páratlan látványossággá teszik. Hegymagas, Raposka, Kisapáti és Tapolca település szegélyezi a szoknyáját. A Pannon tengeri üledéket, 4-5 millió éves vulkanikus kőzet takarja. 

Az útkereszteződéseknél gondosan elhelyezett cégér táblák jelzik, hogy több nagyszerű borász él itt. Bátorítanak, terelnek is egyben, a keskeny,kanyargós, szerteágazó utakon végig a domboldalon. Bencze István filozófiáját már a táblája is sugallja. Natúr fatábla, művészien beleégetett fekete betűkkel, légiesen elegáns összhatást váltva ki ezzel. 

Itt a legtöbb borásznak esze ágában sem volt szőlőt művelni. Egyszerűen csak idejött kirándulni, vagy a lovainak legelőt keresni, netán nyaralónak felújítani egy romos présházat, kipihenni a mérnöki fáradalmakat. Aztán a hegy, Szírének-szigeteként, minden hozzáillő embert rendre itt is marasztalt. Majd Szent György virtusával beillesztette őket a csatasorba, szőlőt művelni. Innen nincs már visszaút. Először csak időközönként, majd gyakrabban járnak erre. Vásárolnak présházat, területet, bérbe adják a területet, majd elkezdik tanulni művelni. Egyre mélyebbre és mélyebbre ássák bele magukat a történésekbe, mígnem azon kapják magukat, hogy  Ők is a hegy vitézeivé váltak, akik vállvetve hirdetik és védik is egyben a hely kincseit, palackba zárva ízelítőt mutatnak eme tüzes, édes, rabszolgasorból amiből eszük ágában sincs szabadulni! Hasonlóan történt ez ifj. Bencze Istvánnal is.

 Június 29-ét írunk. Egy igen hűvös, szeles, esős hét végére értünk.Nem, nem kellett nagykabát, viszont nagyon élveztem a vékony bőrkabátom kínálta meleget. 

Indultunk volna befelé, mikor látjuk Istvánt közeledni. Mindenki elé kijön és személyesen üdvözli. Velünk is váltott pár mondatot és mondta, biztos a csillagok sikeres együttállása miatt tudunk most együtt lenni! Szép gondolat!  Már invitál is bennünket befelé, miközben tölt üdvözlő "O" pezsgőjéből. Belekortyolva úgy éreztem magam, hazajöttem!

Ezekkel a gondolatokkal lépkedtünk tovább az udvaron és gyönyörködtünk a hely szépségében.

 Nagyon vártam az újbóli találkozást Csetével, a magyar vizslával, akinek csak a hűlt helyét, no meg a belülről kiszűrődő hangját véltem felfedezni. Kérdésemre, hogy miért nincs kiengedve a kutyus, István röviden válaszolt : - Antiszociális mostanában! - Meg tudom érteni. Vendéglátásban dolgozva magam is átesek néha ilyen fázisokon.Bár szívesen ismét megdögönyöztem volna, elfogadtam távollétét és csendesen a cinkostársammá fogadtam. 

Amikor beléptünk, egy hangulatos a kóstolóterem fogadott. Mintha egy családi ház barátságos, tágas nappalija lenne. Könnyű párhuzamot vonni, mert történetesen az is. Hétköznapokon István és Klaudia nappalija, étkezőjeként funkcionál, alkalmanként pedig átalakítják társadalmi színtérré.

 Elfoglaltam a helyem és már töltötték is az első, sorba-beillesztett tételt, egy pinot noir acéltartályos nyers pezsgőt a Gemini II.-t, 2013-ból. Rövid bemutatkozás után felvázolták az est ütemtervét és az "illemszabályokat".

Végig bakelit lemezekről szóltak a válogatott dallamok. Nagyon kellemes, sejtelmes légkör teremtődött ezáltal.

Innen aztán pillanatok alatt belefutottunk a vacsorába. Az első falatokat már le is tették elénk! Kecskesajtos pannacottát, görögdinnyével és bazsalikommal. Imádtam. De később is volt ott minden, mi szem-szájnak ingere. Furmintban érlelődött nyers fogas, dehidratált tojás, zöld gazpacho, folyami rák, Rákóczi túrós. 

Így telt az egész este. Kellemes zene, aztán hol egy isteni finom bor, hol egy különleges étel érkezett, mindezt jó társaság és élvezettel, alázattal mesélő házigazdák kísérték. 

Dániel ma este szívesebben beszélt gyökereiről, kezdetekről, élményekről,nehéz pillanatokról, mind a begyűjtött glóriákról és elnyert címekről. Tavaly, amikor megtapasztalta, hogy István úgy és olyan áhítattal beszél neki a borokról, mint Ráspi anno a főzésről, teljesen biztos volt a közös munka létrejöttében és annak sikerében.  Akkor arra gondoltam, hogy vajon tényleg teljesen felesleges további kapaszkodókat keresni visszaigazolás gyanánt? Elég egy déja vu és minden elrendeltetett? Eddig úgy néz ki, igen. Tele vannak tervekkel, ötletekkel, nagyszabású jövőképpel. 

Aztán olyan dolgot  éreztem, amit addig soha nem éltem azelőtt. A " kék eget", ami a mennyország kapuját jelentette a számomra és nem biztos, hogy vissza akarok innen jönni a normális életbe! :-) Rebarbarás, ánizsos, gyönyörű savgerinccel, florális, gyümölcsös aromákkal. Felejthetetlen élmény!

 

 

 Bakator, Bakatorom! 

Balassi Bálinttól Vörösmarty-ig nem egyszer énekelték meg, mint vitézi tettekre sarkalló,férfiúi búbánatot feledtető Isteni adomány! A bor Isteni csoda és ízorgia egyben! Főleg ha az emberfia kap mellé egy Demeter magyar tarka tatárt, házi ponzuval.

A Kék bakator 2017-ről néhány szó: Régi magyar kék szőlőfajta, melyből egész-fürtös préseléssel, gyors léelválasztással készítettek fehér bort. Egy éjszakás mustülepítés után kerül tűzgránit edényekbe, ahol spontán erjed. Erjedés után nincs fejtés, hanem az edényeket egymással feltöltjük, nincs kénezés. Az első fejtés következő év májusában történik ugyanúgy tűzgránit edényekbe, kénezés nélkül.Hordóminta egyenlőre. 

Nem az villant át az agyamon, hogy Szűz Anyám, ezt ne mutassa meg senkinek, annál több marad nekem, hanem az, hogy hála Istennek rátaláltam, és ezt a fajtát a többi társával együtt, akik túlélték a filoxéra járványt, igenis meg kell mutatni az értő közönségnek! Mindenkinek, aki nyitott a kevésbé hypeolt tételekre.

Fókuszt vesztettem. Ettől a pillanattól kezdve beszűkült a térlátásom. Az agyam, mint megbolygatott hangyaboly,  elkezdett lázasan vibrálni, cikázni. A gondolatok, sztrádaként kezdték el használni idegpályáimat. Egy rendezvény. Igen, ez jó ötlet. Szervezzünk rendezvényt a régi magyar szőlőfajták számára! Autentikus dolgokat szeretnék. Autentikus, vulkanikus 4-5 millió év. Csodás! Szent György-hegy. Meg is van a helyszín! Menjünk tovább, időpont keresés,..... Szent György napja, ápr. 23. Kellően meleg, laza, kényelmes ruhákban, fűben piknikezve akár, friss mezővirágok illata, zsenge tavasz. Jobbat keresve sem találhattunk volna. A tematika mi is lehetne? Szent György egy sárkányt ölő, hercegnőt megmentő római katona, Katalónia és Aragónia védőszentje. Húúú ez szuper! Ugye a ti fejetekben is kezd már valami összeállni. Csináljuk együtt! Hajrá! 

Barcelonában úgy ünneplik, hogy a férfiak a sárkány véréből újjáéledő rózsabokorból szakítanak kedvesüknek, a hölgyek pedig, hálájuk jeléül könyvet ajándékoznak cserébe! Képzeld csak el, ahogy az egész Szent György -hegyet beteríti a rózsaárusok és könyvárusok kavalkádja. Pincészeteknél régi magyar szőlőfajtákból készült borokat lehet kóstolni, akár több másik borrégióból érkező borásztól is, megmutatva ezzel is a Sokszínű Magyarországot . A szakácsok piaci kofásként borhoz illő tapasokat kínálnak. Az udvarokban irodalmi estek, színdarabok, közönségtalálkozók szerveződnek. Művek, melyek témája, a bor és a szerelem.A szerelem minden előfordulása, a gyermekitől, az örökig, a plátóitól a viszonzatlanig. Ez a fennkölt hangulat ezer arcával kápráztatná el a résztvevő borkedvelő vendégeket. Akik hódolhatnak a lovagi becsületnek, a földi örömöknek és a romantikus szerelemnek. Rabja lettem eme gondolatnak!

 Szinte a másodperc tört része alatt elröpült a rendezvény hátralévő része. Megrökönyödve vettem tudomásul, hogy Gergő már hívja a taxit, hiszen mindjárt éjfél! Segélykérően néztem fel és volt akik egymással még beszélgettek, volt akik már búcsúzkodtak. Párom gyengéden fogott karon, hogy a révületből ne zökkentsen ki teljesen, csak amennyire nagyon szükséges. Gyors köszönés a háziaktól és a többiektől. A sofőr becsukta a kocsi ajtaját és elszáguldott velünk a sötét éjszakába. És ezzel vége! Vége az estének, a varázslatnak, az ábrándozásnak!

Mint  a kisgyermek, aki csodálkozva áll és nem érti, miért nem pörög vele tovább a ringlispíl és húzzák őt félre a szülők. Reménykedik még egy darabig, hátha történik közben valami és ő újból ott ülhet a kosárban és önfeledten a világ felett lebeghet. 

Én is  bíztam benne, hogy ezt a gondolatot nem szabad a fiókomnak megírni és elrejteni. Hátha jönnek a szülők, akik borszeretők, irodalom szeretők, hálás nők, szerelmet megélt férfiak, és elindítják újra a körhintát, amin már többen fogunk ülni. Igaz, autentikus spanyol életérzéssel még nem rendelkezem, de hiszem, hogy sikerülne egy közös spanyol-magyar rendezvénysorozatot elindítani. 

Ó bakator, bakatorom! 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ételkritika a házifeladat

A sütis Mónikától (maimoniblog.hu) szoktunk rendelni. A cukrász hölgynél glutén, laktóz és cukormentes változatokban is bőven van választék. Ha rendelünk, elmondjuk, mire van igényünk és egyedi tortát szab ránk. Most egy gluténmentes, friss könnyű habos, viszont kevésbé cukros változat volt a kérésünk tárgya. Meg is kaptuk a friss gyümölcsökkel tarkított zabkekszes vaníliatortát. Születésnapi meglepetés volt az egyik nagyon jó ismerősünk számára. Mit ad Isten, mi is megkóstolhattuk. Pont kapóra jött az ételkritikai házi feladatomnál.

megnevezés

pontszám

glutén mentes

5

édességi szint betartása

4

alapanyagok frissessége

5

külső megjelenés

4

krém állaga

5

ízek komplexitása

5

gyümölcsök változatossága

5

tartósító és színezék mentes

5

pontosság

5

 

4,77

 

 

Összességében kiváló tortát kaptunk. Egy kicsit még visszafoghatták volna a cukrot, és a dekoráción sem ártana még egy kicsit csiszolni. Ettől függetlenül teljesen meg volt mindenki elégedve és nagyon finomat ettünk. Legközelebb is tőle fogunk rendelni.

Égitestek tálalva

A lehúzott ablakból beáramló levegő frissítő hideg vízként hat piruló arcomra. Bár segítőkész és türelmes ellenőrt kaptam ki, mégis rám jött a frász, amikor  hosszú perceknek tűnő keresgéléssel sem találtam, idegesen kotorászó ujjaimmal, az érvényes vonatjegyemet. Október 13. van és ráadásul péntek. Ez nem lehet szerencsétlen, főleg nem egy ilyen remek nap után!  Peches lettem volna, ha törvénytisztelő magatartást tanúsítva kerülök slamasztikába! Régebben kicsit más volt azért olykor-olykor a szitu.( kövezhettek )  Amennyi könyörgő ima elhagyta már korábban a számat,a tömegközlekedésen való lógás miatt( nyugodtan kövezzetek),talán még egy halálra ítéltnek is elegendő lett volna az üdvözüléshez!

De ma nem az a nap van! Megtalálva, leegyeztetve a jegyem, örömmel nézek ki a fejemből. A vonatablakon keresztül az elsuhanó fák ,a bevillanó utcai fények, pont olyan gyorsan váltják egymást, mint amilyen szaporán cikáznak a gondolataim a mai történések és az általuk kipattant ötletek között. Mint megannyi 13-mast, a mai napot is sikeresnek könyvelhetném el. Már ha könyvelő lennék.De a közgazdász pályámról, mint az új-Zélandi sauvignon blanc a tőkéről, hamar leváltam. A biztos anyagi forrás, túl tökéletes és szirupos volt a számomra. Így leszedve, éretlen, némi önbizalommal felvértezve, vágtam neki, a hol kalandos, hol nehéz, hol alázatot követelő, borszakértői karrieremnek. S lettem, aki ma vagyok.

A kíváncsiság, újdonság, és az új kihívások vezéreltek ma is, amikor délelőtt vonatra szálltam. Mivel egész héten erőltetett menet volt a napi rutinom, ezért csak utazás közben álltam neki az aznapi házimnak.Cirka kb. 4 óra állt a rendelkezésemre, no meg a mobilnet és a Google. Megannyi érdekes cikk a gasztroforradalomról, annak legendás hőseiről és tetteikről, emblematikus helyekről. Így botlottam bele a Hold utcai piac egyik rendezvényéről szóló közleménybe is. Hoppá! Nézve a térképet bevillan,[2012. nyara értékesítő, a markets.com vállalat], a hely nem csak útba esik, de rádöbbenek, hogy a Bank Centerben dolgozó időszakom alatt, jártam többször is a piacon. Szerettem volna ma is ott ebédelni, a szokásos metró államosokon található Fornettisek  (nyugodtan kövezettek) helyett. Az idő viszont nagyon szorított. Az esti jegy és vonaljegy megvásárlás, sorban állás,kis úttévesztésnek köszönhetően nem láttam értelmét cirka 20 percet alatt körberohanni a piacot és enni is egy falatot. Mégis, hallva az Arany János utcai megálló nevét, valami a kilépésre ösztökélt. 

Ragyogó, őszi napsütésben, keresem a vastag, műanyag szalagfüggönnyel tarkított bejáratot. Helyette meglepődve látom az új designt, mely nem csak a homlokzaton kiabálva hirdeti a forradalom utáni szabadságot, hanem egész belsejében tündököl, tetőtől -talpig. Az új hamuszürke, fényes nagy metlahi burkolat, az egységes kinézetű standszerkezetek, a friss illatok, az új design, mind- mind bőségszaruként ontották magukból a minőség változás szelét.

Keresve a régi helyemet, belebotlok az egyik vonzó kialakítású, igényes standba. Bárcsak a többi botlásom is ilyen lenne! Nézem a táblát : STAND25, nézem alatta a kiszolgáló személyzetet. Széll Tamás pillant rám [ 2016.május 18. Budapest, Bocuse d'Or]

Egy udvarias felszolgáló fogad, kérdez, és segít helyet találni. Választok egy kétfogásos menüt.Diktálok és közben félszegen kérdezem: 15 perc alatt el tudom-e fogyasztani. Kapom a sajnálatos választ ,ami frissen készült ételek miatt érthető. Bocsánatot kérve, felállok és tovább sétálok. Felsietek az emeletre. Sétálva ismét egy ismerős név: Buja disznó, be is mennék, ha nem lenne éppen forgatás a helyszínen. A sarokban Bíró Lajos [2015.május.08. Corinthia Hotel, Szekszárd Most! rendezvény. másik bevillanásom : 2016.május 12-15.Millenáris Park, Gourmet fesztivál] mesél, egy fiatal, csinos riporternő  kérdéseire válaszolva. Sebaj, legalább egy fotóra ez a szitu is jó lesz. Engedélyre várva, keresem a szemkontaktust, tulajdonos úr, félpillantással kitekint, ismerős lévén, jóváhagyó bólintással nyugtázza a kérésemet. Kattintok pár képet és igyekszem tovább. Séfek utcája, most zárva. Pár lépés és ismét egy ismerős név : Sparhelt [2017. január 28. Csopak, Bfüred, Olaszrizling szerintünk]  Felcsillan a remény! És igen, pár perc múlva már falatozgatás közben megakad a szemem egy középkorú úron, aki a földszinten, kezében, szép üvegpohárban, fehérbort tartva, kóstolgatja a házi füstölt árukat. Idilli kép a számomra. Jóllakva iparkodom tovább. Nem győzök csodálkozni a sok feltörő, kellemes élményen, melyet ez a Hold utcai kiruccanás váltott ki belőlem. Ennél fantasztikusabb nem is lehetne! Ezzel a gondolattal fordulok rá a lépcső lejáratra.És a sors máris rádöbbent : tévedek! Egy sármos, fiatal úriember igyekszik felfelé. Ismerős, elsőre azt gondoltam, egy újabb szakmabeli, de nem.  Mosoly kölcsönös volt és röppenek tovább. Déja Vu érzésem van. Igen, ő Szabó Győző. [2013.tavasz, Naphegy, Vinoport étterem. WSET1 tanfolyam ]. Feltűnt egy pillanatra amikor az alap borszakértő tanfolyamra jártam, és megjelent most is, amikor a gasztro író tanfolyamot kezdem. Az alapkő letételeknél úgy látszik mindig jelen van, kihagyhatatlan kellékem.

 

Így esett, hogy amíg a mai kor gasztro csillagok bevillanásain tűnődtem, a Hold találkozott a Nappal. 

Vörösen-feketén

Avagy ismerni kell a múltat, hogy tudd, merre tart a jövő

 

Valamint az sem árt, ha mindenféle téveszmét nem nyalsz be a tudatlanságod miatt, amit terjesztenek úton-útfélen. És hogy a konfitálás nem valami újszerű dolog, mert már többek között Csapody Balázs nagymamája is így készítette a kacsát, csak másképp hívták a műveletet.

Na de ehhez az instant világhoz szokott helyzetben az ember a startvonalnál egyből a célt akarja. Nincs türelem, mindent azonnal szeretnénk. Én is ezen az agyament gondolkodáson kaptam magam, amikor a következő előadóból kellett felkészülnöm a gasztro író tanfolyamon.  Gyimesi Zsuzsanna a tanulmányozás tárgya. Sajnos a füzetemet otthon felejtve, igyekeztem megjegyezni a fontos momentumokat, amire rábukkantam.  A hölgy egy igazi ikon a szakmában. HVG, A lá carte, az  első étterem  kalauz is az ő nevéhez fűződik, többek között. Egy picit sopánkodom, hogy a 4. alkalommal még mindig történelem a téma. Olyan jó lenne már a jelenről, a blogokról , technikákról tanulni. Na, de sebaj, bemegyünk az órára.

Belépve a tanteremben egy ismeretlen középkorú, középtermetű, mosolygós szemüveges hölgy áll a pulpituson. Illedelmes bemutatkozáskor, figyelmem megakad a modern, dupla keretes vörös és fekete szemüvegkeretén. Sejtetni engedett, hogy egy igenis haladó szemléletű, vibráló egyéniséggel állok szemben.

Könyvek tucatja, pár dokumentumszerűség, egy csomó újság hevert az asztalon felhalmozva. Meg kell hagyni, jobban felkészült az órára, mint én!

Rövid bemutatkozást követve, olyan érdekes húrokba csapott át hirtelen, amiben mindenki csillogó szemekkel hallgatta a Gault & Millau , Michellin, Zagat létrejöttét.  Vagy például azt, hogy a Restaurant tápláló ételt jelent és egy francia Boulanger nevű úr nyitott leves kifőzdét először Párizsban az 1730-as években.

HVG gasztrokiadványokat adott utána a kezünkbe. Jó nebulóként már tudom, hogy ha gyorsan összképet szeretnék kapni az adott újságról, az első oldalt kell tüzetesen átolvasni. Többen is így tettünk, hiszen, az én első kérdésemet mindjárt az egyik hallgatótársam fel is tette. Történetesen, Szauer Péter és Szauer Judit csak névrokonok, vagy rokonsági szálak is összefűzik őket. Zsuzsanna mosolyogva válaszolta, hogy igen, Szauer Péter a Judit édesapja és ő az édesanyja. Kikerekedett a szemem.

  • Akkor esetleg előfordulhat, hogy mi találkozhattunk pár héttel ezelőtt Szigligeten a Villa Kabalában?
  • Igen, előfordulhat!

Vizsgáljuk egymást és közben gőzerővel jár az agyunk az emlékek között, de se neki sem nekem nem rémlik a másik arca, függetlenül attól, hogy mindketten pontosan emlékszünk az eseményre.

Igaz, a csinos hölgyeket a férfi kollégáink igyekeztek végig körbezsongni. Talán ezért. 

Bár még személyesen nem volt alkalmam beszélgetni Judittal, felnézek rá a kitartó munkája és a tehetsége miatt, valamint az elért eredményeire. Kifejezetten örültem, hogy édesanyját most személyesen megismerhetem. Aki jelenleg is aktív résztvevője és formálója az online és print gasztro médiának.

Az előadás további szakaszában régi étlapokat mutatott meg. Ha a szemünkkel falni tudnánk, az utolsó betűig elfogyasztottuk volna őket.  Beavatottság érzés kap el, amikor egy 1936-os étlapot tarthatsz a kezedben. Melyen egy rántott csirke sültburgonyával 16 Ft-ért a legdrágább tétel a kínálatban. És a balatoni süllő (akkor még talán tényleg az is volt) roston, tartare mártással is csak 13 Ft-ba került. És espressó-babkávét 4 óráig 1.40 fillérét kaphattál. Kenyeret csak jegy ellenében szolgálunk ki. 1 db 8 fillérért. olvasható a lap alján. Ugye milyen széles mosolyra húzódik az olvasó szája is e pár sort olvasva?!

Ezen kívül megnézhettük Bock bisztró első étlapját is, ahol még III. kategóriás étteremként kaptak engedélyt. Nagyon előrehaladott szellemiséggel volt már akkor is megszerkesztve. Executive chef : Bíró Lajos. Honlap és e-mail cm feltüntetve az étlapon. Valamint Magyarország összes borrégiója, térképpel együtt szemléltetve. Csodás!  Megannyi gyöngyszembe futunk bele és hangosan felolvassuk, amikor valami nagyon érdekesre leltünk, gyakran egymás szavába vágva.

Aztán jönnek az ajánlott irodalmak, filmek említései.

Közben megtanuljuk, hogy értékelési rendszer nélkül, te csupán egy kalandor/felfedező lehetsz, aki csak tippeket adhat maximum az olvasóknak. Vagy, hogy az értékítéleted és az ízlésed nem ugyanaz. Ahogy az étteremkritika és az étteremteszt sem.  Valamint, hogy van egy hely a világban, ami mostanában óriási figyelmet kap az emberiségtől, amit úgy hívnak, hogy a Szent Kattintás oltára. És, hogy a vendég a lábával szavaz.

 

„ Az életet is csak úgy lehet elviselni, ha megtaláljuk a magunk testéhez illő vesszőparipát! „ Draveczky Balázs idézetével,  el is érkeztünk az első magyar étterem kalauz megszületésének témájához.

A rendszerváltás után a 90-es évek végén az éttermek száma megháromszorozódott csak Budapesten kb. 160-ra ugrott fel ez a szám.

Á la carte több mint félév alatt több személy együttes munkájaként jött létre. Alapos felkészülés, előkészületek előzték meg a tesztelési időszakot. Szántó András dolgozta ki az értékelési pontrendszert. Hihetetlenül komplex, jól átgondolt munka került ki a keze alól. Közel 20 fős tesztelő brigád vállalta a nem mindennapi munkát, akiknek még titoktartási szerződést is alá kellett írnia. Köztük olyan személyek mint : Draveczky Balázs , Györgyevics Tamás, Sibisanu Emil.

A tesztelők kéziratát pedig Zsuzsanna hosszú éjjelek és nappalok munkájával gépre vitte, csoportosította, összegezte, saját plusz információkkal kiegészítette és nyomdára adta.

Megtekintésre, hozott be párat ezekből a kéziratokból. Ismét egy lenyűgöző darázsfészekké alakult át a hallgatóság pillanatokon belül, amikor mazsolázhatott a kincsek közül.

Itt van például az én egyik személyes kedvencem: a Ristorante Matteo, pasaréti étterme, akik akkor 45 pontot értek el az 50-ből és a szakácsuk Wolf András volt már egy éve.

Ahogy a képen is látható, a tesztelők számlája is oda van tűzve az értékelési papírhoz. Ugye a képet megnézve, most is ott a mosoly a szánkon?

Közben érkezik pár jó tanács is, amit érdemes, nekünk újoncoknak megfogadnunk.

Ilyenek például, hogy

  • Tisztelet és alázattal legyünk a szakma iránt.
  • Akkor leszel hiteles, ha úgy írsz, ahogy gondolkodsz
  • Hitelesnek maradni! Ezzel nem csak az olvasódat tiszteled meg, hanem az étterem tulajdonost, a szakmát és saját magadat is.
  • igényes fotókat készíteni, használni. Egy gasztrofotós manapság nagy kincs! /Még jó, hogy nekem akad belőle,aki történetesen a párom. Szerencsés vagyok.  http://hedonegastrofil.blog.hu

Mivel többször is említette, hogy márpedig ő kimondja a véleményét környezettől függetlenül, gondoltam puding próbája az evés. Kellemetlen kérdés feldobva, a fül hegyezve.

Elsőre megvillantotta a kifinomult diplomáciai érzékét. Már- már azt gondoltam, hogy ezzel ki is bújik a válasz alól, de a végére oda tette a pontot az „i”-re, és kibökte a véleményét.

Nagyot nőtt, szerintem nem csak az én szememben, hanem a jövő generáció szemében is, akiket ők nevelnek éppen ki.

Innentől kezdve zabolázatlan lett a kíváncsiságom és csak kérdeztem- kérdeztem- kérdeztem, mintha nem lenne más hallgató és nem lenne holnap.

Érdeklődtem, vajon ő lát-e piaci rést még a gasztro írásban, szinte mindenki egy emberként előre hajolt, mintha így jobban hallana és a tollát élesre állítva, figyelt.

  • Piaci rés mindig van, csak nézőpont kérdése az egész! Lásd Balatoni gasztrotérkép!

Ettől a pillanattól kezdve ismét még jobban élni kezdett a terem. Előkerültek lehetséges blog témák, véleménykérések, ajánlások, tanácsok, melyek újabb ötleteket szültek.  Azt gondolom, ha kevesebb, mint a fele látja csak meg a napvilágot azokból a szikrákból, amik akkor pattantak ki az emberek fejéből, már nyert a magyar gasztro média egy sokkal cizelláltabb, szakmaibb és reméljük a mostani átlagnál magasabb minőséget képviselő cikkekkel.

A téma körvonalazódni látszik az én fejemben is. Térjünk rá a technikákra.

Ami engem személy szerint visszatartott eddig az írástól, az az óriási áthidalhatatlannak látszó szakadék, ami az én egyszerű, rétestésztanyújtással megáldott stílusom, és az általam követendő példák nagyszerű, magával ragadó, mély gondolattal és gyönyörű fogalmazással elkészült írásai között húzódik.  

Az előadónknak erre is volt egy, bár másoknak lehet, hogy triviálisnak tűnő, de nekem pont akkor, pont úgy, pont óriási segítség volt. Miszerint:

  • Ne akard a gondolataidat megreformálni! Egyszerűen csak írd le, amit gondolsz, és úgy ahogy eszedbe jutnak a szavak! Indulj el, írj.

 

Egy ablakot nyitott ki bennem akkor Zsuzsanna. Már nem zavar annyira az egyszerű, leíró történeteim. Írok, közzéteszem, haladok, olvasok, és még többet írok. Meglátjuk, fehéren – feketén, vagy inkább : vörösen- feketén.

süti beállítások módosítása